Ennek sok előzménye lehet. Az etetés oldalon már említett táplálkozás beszüntetése is elég indok lehet. Az állatunk visszahúzodik a búvóhelyére és eltorlaszolja annak bejáratát. Tulajdonképpen, bizonyos idő elteltével is kikövetkeztethetjük, hogy madárpókunk mikor fog vedleni. Jól táplált állat esetén a potroha hatalmas lehet, és kissé mattabb, mint amilyen eddig volt. Erre a legjobb példa az olyan pók, amelyik rendelkezik csalánozó szőrökkel és tükörsimára lerugdosta őket a fenekéről, ugyanis a kopasz felület teljesen besötétedik, már látszik alatt az új bőr.

Mit csináljak mielött levedlik a pókom?

Ilyenkor vegyük ki a még bent maradt és el nem fogyasztott tücsköket, egyéb állatokat, a pók teljes nyugalmának biztosítása érdekében. Sajnos előfordult már velem, hogy nem vettem észre egy tücsköt, és bent hagytam a vedlő póknál, aminek sajnos végzetes eredménye lett. Ugyanis a tücsök a védtelen, hátán fekvő, levedlett és puha páncélű póknak megrágta az egyik csáprágóját. Minek köszönhetően a pók páncélja a nagy stresszhatás, ijedtség miatt már nem keményedett meg a rákövetkező napokban és sajnos elhullott.

Ha látjuk, hogy a pókunk "elzárkózott" érdemes még megemelni a páratartalmat egy kis permetezéssel, ez azért fontos, mert így a madárpók könnyebben ki tud bújni a bőréből. A pók teste nagyon sok folyadékot elveszít vedlés közben, ezért mindig jó, ha van egy itatótál is a terráriumban, amiből a vedlés előtt és után is ihat.

Tulajdonképpen mi is történik a vedléskor?

Elérkeztünk kedvencünk egy nagyon fontos állomásához, a vedléshez. Ez egy nagyon kényes és hosszadalmas, valamint megerőltető folyamat. Ha egy pók már befejezi a táplálkozást, és visszahúzodik, akkor tudjuk, hogy vedlésre készül. Ilyenkor nem érdemes a pókot zavarni, ő tudni fogja, hogy mikor jön ki újra, ezért mellőzzünk mindenfélre zavarást.

Most pedig a tulajdonképpeni folyamathoz: a pók, elrendezi a terepet, a számára legmegfelelőbben és arra egy vékony hálót sző. Ennek befejezésével rámászik a "szőnyegre" és a hátára dobja magát, majd egy ideig ott fekszik mozdulatlanul. Nem zavrjuk ilyenkor, pókunk nem halt meg, inkább az "újjászületésére" készül.

A hátán fekve a potrohából testfolyadékot pumpál az előtestébe, minek következtében a megnövekvő nyomás miatt felpattan a hátlemeze, amiből majd idővel ki tud bújni. Miután ez megtörtént a pók szép lassan kezdi kihúzni a régi bőrből a csáprágóit és a lábait. A vékony potrohbőre is beszakad, és miután teljesen kihúzta a lábait, a potrohát is és a hátán fekve marad. Még egy ideig így is marad és csak a lábaival "kalimpál", ilyenkor ellenőrzi, valamint edzi őket.

Ha ez megtörtént, a madárpók ismét a lábaira áll, és teljesen újszerűen, de egyenlőre még "üvegszerűen" hat. A póknak megint megvan az összes, esteleg korábban leszakadt végtagja, a lábai, tapogatólábai, csáprágói, szövőcsövei regenerálodtak, a kopott szőr, a csupasz felület a potrohán megint újra szőrös.

Ilyenkor egy "vadonatúj" pókkal van dolgunk, igaz, még mindig nem tesz jót neki, ha zavargatják, mert a bőre még puha, és sérülékeny. Ilyenkor nő csak igazán a pókunk, amíg még puha a bőre. Egy hét bőven kell neki ahhoz, hogy teljesen kipihenje a  vedlés fáradalmait, kikeményedjen a kitinpáncélja és újra táplálkozni kezdjen.

Xenesthis immanis színe nagyon kifakult, és jól látszik a potrohán, hogy besötétült, ami annak a nyílvánvaló jele, hogy vedleni fog. Miután leszőtte a vedléshez a szőnyeget, ráfekszik hanyatt. Ebben a helyzetben sok időt tölthet el, ezalatt az idő alatt pumpálja a testfolyadékát a fejtorába, aminek köszönhetően felpattan a fejpáncél, és a pók szépen ki tudja a fejtorát, valamint a lábait húzni.

Miután a lábait, és a potrohát kihúzta a pók, még a hátán fekve marad, és elkezdi tornáztatni a lábait, az izületeit. Ez is eltarthat egy ideig, végül a lábaira áll. Az utolsó képen jól látszik, hogy a lerugdosott szőrök helyén új szőrök vannak, és jól megfigyelhető az is, hogy milyen szép intenzív színe lett az állatunknak a vedlés után.